Nógrád - Csóványos - Zebegény

Elég sokat kihagytam. Legutóbb szerintem bőven kora tavasz volt, amikor úgy igazán sok időt töltöttem erdőben és hegyek közt. Volt kint alvásom a Budai hegyekbe és persze Zebegényben is voltam sokat, de az sem a Börzsöny felfedezéséről szólt. Persze örülök, mert remek projekt kötötte le a figyelmemet  és ez egy tanulság a jövőre nézve, hogy a késő tavaszi időszakban kevesebb szabadidőm lesz, de ha ilyen Waldorfesztek születnek, mint az idei, akkor megéri. (még készül a mélyebb beszámoló róla). 

Tehát, végre július van, amikor egy kicsit fellélegezhetek. Ugyan sok esemény történik, illetve érzelmileg megkavar kicsit, hogy most nem megyek azokra a fesztiválokra, melyeken korábban dolgoztam, de most más irányokat szeretnék a nyáron. Más kalandokat. Hasonlóakat, mint tavaly a Pádis.  1 hét természet, ugyanakkor zene és este tűz körüli örömködés másokkal. 

Most készítem fel maga, hogy vissza hozzam a régi "formám", aki bátran sétál sokat, kint alszik és feltalálja magát az erdőben. 

I. lépésnek, egyedül most a Börzsönyt céloztam meg, a jó öreg és ismert, szeretett hegységet. Egy napos gyalogtúrára szabtam. Kint aludni szeretnék már nagyon, de most ez még nem olyan volt, illetve inkább társasággal, mint egyedül. Gyalogolni volt kedvem, hiszen naponta tekerek közel 50 km-t, ami elég monoton. Komolyan, kicsit intim leszek, de nem tesz jót a sok tekerés a férfiasságnak, muszáj picit szüneteltetni néha. Baromira jól esett sétára használni a lábam. Nyújtózni. A sok gyaloglást  a két kerék váltja ki tavasz-nyár és ősz időszakban. Utána fokozatosan visszajön a séta.

Melankolikus hangulatban vettem meg a jegyemet, a közel sem kedves pénztárostól. Mindig csodálkozom, amikor én vagyok bunkó, mert mertem jegyet kérni - nem veszem magamra, nehogy elrontsa a hangulatom - gondoltam, majd felszálltam az épp érkező vonatra. A diósjenői vonatot nagyon szeretem. Közel kisvasút feelingje van és csodálatos útvonalon megy. Eléggé elkényelmesedtem a reggeli kakaóscsigámmal.

Útvonal: Nógrád (kis kanyar a nógrádi várhoz) - Csóványos - Kóspallag - Törökmező - Zebegény
Táv: 34,2 km 

Szint: 1204 m 

Nógrádon sétáltam a Perzselő napsütésben. Gondoltam a várat nem hagyom ki. Ez egy kis kitérő, mert az ellenkezőirányba van, mint a Börzsöny, de megéri. Sok nem maradt belőle, de mindig elképzelem, vajon milyen lehetett készíteni a várat. Felhordani a köveket és a megmaradt torony méretén látszódik, hogy azért nem kicsit tornyot húztak fel oda, valamikor a 1 200-as években..Picit időutaztam. - "Vajon mi voltam akkor? Vajon voltam akkor?"- 

Irányba álltam. BÖRZSÖNY. Nógrádot elhagyva egy igen szép sorompóval találtam magam szembe.

Meg is lett a következménye: 

Liget 

Imádok dobolgatni olyan dolgokon, amik nem feltétlen arra vannak kitalálva. Rácskertben a széket "püfölöm" olykor, az erdőben a sorompót. Előny, hogy nem volt most társam, akit bizonyára eléggé untattam volna ezzel a megállóval. :)

Új útvonalon mentem. A mai nap célja az volt, hogy olyan helyeket fedezzek fel, ahol még nem jártam. Csóványosra is új útvonalat találtam ki, lefelé pedig totál impró. Ami jól esik és adja magát.
Nem érdekelt hogy haladok, mennyi az idő. Mentem és jól esett. 

Összességében nagyon jó nap volt és a teljesítmény is kezd hasonló lenni mint régen. Az nem tetszik, hogy a lábam több helyen is elkezdtem érezni, miután azonban túllendültem a holtponton már az is megszokottá vált. Sikerült magamba  mélyedni és ki is kapcsoltam.
Folytatás lesz.


Felmerült benne, hogy a Tátrába kéne egyet kalandozni. Itt van közel és én nem ismerem...Szlovénia is foglalkoztat, na meg Erdély...és akkor a Grúz álomról ne is beszéljünk..