tÜkÖr

Lehetetlen&Szerelem 

A  lehetetlen elém hevert 

olyan nagy volt, pedig térdepelt 

Láttam benne hiú reményt, 

hogy „kézen foglak, s légy az enyém” 

mondanám, de csak hitegetett s 

tépett rajtam egy újabb sebet

Építő jelként csak sírni vágyok,

hogy aztán újratemetődjön

Már jól ismert, felszántott árok,

úgy, mint először, s az óta 

ezzel élek s ezen járok,

csak a lehetetlent próbálom…

De lehet a biztos oly távol

Amíg elém nem jön, legyen bárhol

Látni látok és bízva várok

Elmegyek oda ahol látható

A lehetetlenen túl nyúl 

s igen, ott lesz majd várható…

A mostani énem nincsen megelégedve a fenti verssel, de fontosnak érzem így megőrizni, mert akkor amikor íródott, ezekkel a szavakkal fogalmaztam meg. Mikor íródott? Fogalmam sincsen.Tisztogatom mostanában a gépemet és rendszerezem a kószáló kis word jegyzeteket, eközben találtam erre a fájlra. Első olvasásra egyáltalán nem rémlett, hogy ezt én írtam, aztán az utolsó versszak "bénázása" megmutatta, hogy ezt én írhattam. Szeretek ilyeneket felfedezni. Talán ezt a blogot is azért szeretem, mert 10 év múlva biztosan izgi lesz visszaolvasni a mostani énem gondolatait és érzelmeit (remélem). 

A vers. Nem vidám, de a gondolatok tetszenek. Micsoda, most saját versemet elemzem? :) vicces. Ha majd olyan, akkor megosztom azt is, aktuálisan hogyan nyúlnék bele, pontosabban, ha belenyúlok, a produktumot is megmutatom. 

Tükröt helyezek ezekkel a versekkel magam elé. Melankólikus vagyok, kimerem jelenteni! Túl depresszív a vers, az nem tetszik benne, de én belül ezt nem így élem meg. A fájdalmas szerelmes teenager kategóriájú vers lehet? Lehet. Tényleg nem emlékszem, szóval mély nyomot nem hagyott a dolog. A képekkel amiket tartalmaz, azokkal szívesen eljátszanék mai fejjel. A lábam elő térdepelő lehetetlennek szemébe mondanám, hogy én bizony megkérem a kezét. :) 

Micsoda cím? Lehetetlen szerelem. Az átirat címe ez lesz: 'Lehetetlen szerelem' ebben biztos vagyok!