6,5 órája ültem le a számítógép elé, hogy akkor a vasárnapi teendőimet végezzem a Wfeszttel kapcsolatban! 1.55 van, bírnám még, nem vagyok álmos, de a holnapi felkelés miatt most ágyba kényszerítem magam. Most már a bőrömön érzem a projekt közeledtét és tétjét. Ilyenkor kezdődik meg az a folyamat, hogy elkezdek izgulni és hullámozni kezd az élet és vele én is. Sokszor érzem magamnak kevésnek a feladathoz, de mikor sikerül valami, annak szívből tudok örülni. Szóval ez a kis projekt kezdi elsődleges dologgá nőni magát az évek során. Erősen gondolkodom, hogy hogyan lépjek arra az útra, hogy a saját projekt és projektek biztosítják a megélhetést és az örömöt is egyben.