Kontinensen túl nézek
nézek a holdra
kapcsol a lelkem
sárgás lepelben
hogy ő is lássa
ő is látta nem hiába
kapcsolt a lelkem
a holdra néztem
hogy ha így
az is vele teljen
Nagymaros felett
kel fel
még az én horizontom felett
is alig
aztán órára rá
már a fejem emelni kell
fent van a hold
már talán ő is látja
ellátszódik Dél-Amerikába
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése